Frízföld

[A Falchbarth-műhely 2011-től autonómia-kutatásokat folytat. Az alábbi tanulmányt e sorozat részeként közöljük. A Fríz autonómia elemzését készítették: Barnóczki Dávid, Boros Zsófia, és Auer Zsolt Dénes.]

I. Kissebségi helyzet és az állam rövid bemutatása

Hollandia Nyugat-Európában található. Az országot meg lehet különböztetni a holland közjog alapján, úgy mint Hollandia és Holland Királyság. Az utóbbi magába foglalja Hollandiát és a Karib szigeti Arubát, Curacaót és Siint Martent.1 Az ország decentralizált unitárius állam, alkotmányos monarchia, és parlamentáris demokrácia.2 Hollandiát közigazgatási egységként tartományokra lehet osztani, amelynek létszáma 12. A tartományok önkormányzatokból áll, összesen 441 létezik. Általánosságként megállapítható, hogy mivel egy önkormányzat több településből áll, ezért az elnevezésük a legnagyobb település nevéről történik. Hollandiának két tartománya van, ahol nagyobb számban élnek frízek: Friesland, amelynek székhelye Leewarden,3 és Groningen.4

A frízek germán eredetűek, az Északi – tengerben található Fríz szigetcsoportokról származnak, amely ma Hollandia, Dánia, és Németország területe alatt áll. Manapság Németországban Schleswig - Holstein tartományban élnek frízek nagyobb számban.6 A frízek ősei már Kr. e. 2900 körül megjelentek a mai élőhelyükön. Herstali Pipin 689-ben legyőzte a frízeket, majd Nyugat – Frízföld a Frank – Birodalom részéve vált. Utrechtben püspökséget alapítottak, és keresztény hitre térítették át őket.7

A frízeknek autonómiájuk van Hollandiában, amelynek kapcsán széleskörű jogokat élveznek identitás tudatuk megtartása érdekében. Ez nem volt mindig így, korábban a közigazgatás, az oktatás és a vallás nyelve a holland volt.8 Az is előfordult, hogy fizikai kényszert alkalmaztak ellenük, nyelvük feladása érdekében.9 1998-ban hivatalos nyelvként ismerték el Hollandiában, az Európai Regionális Nyelvek Chartájának ratifikálásával. A nyelvet szabadon lehet használni, nincs adminisztratív százalékhoz kötve, mint például Erdélyben, ahol 20%-ot kell elérnie a kisebbségnek, ahhoz, hogy annak nyelvének használatát elismerjék a közigazgatásban.10 Az autonómia területén a közigazgatási állások betöltésének egyik alapfeltétele a fríz nyelv ismerete, vagy az ahhoz való pozitív viszonyulás. Ezek mind a fríz nyelv fennmaradását szolgálják, mint ahogy az is, hogy aki itt telepszik le, azt egy ingyenes fríz nyelvtanfolyammal bátorítják a nyelv elsajátítására. Ezen kívül mind állami, mind európai uniós támogatásokkal kívánják a fríz nyelvet és kisebbséget támogatni.11

A mai félmilliós fríz kisebbséget a Hollandiai Fríz Nemzeti Párt képviseli, amely 1962-ben alakult meg. A frízek nagy része beszéli a fríz nyelvet, csak kis százalékuk nem. Az, hogy ez az arány tovább csökkenjen a fríz nyelvet értők számára háromnyelvű oktatást igyekeznek kialakítani, ami magába foglalja a frízet, a hollandot, és az angolt.12

A Hollandiában élő fríz kisebbség öntudta jóval erősebb a németországi, avagy a dáni frízekéhez képest. „Ott is létezik érdekérvényesítési képviseletük, igaz, nem csak, mint külön párt. Dél – Schleswig Szavazói Szövetség (Südschleswigscher Wählerverband - SSW) – a németországi dán és fríz kisebbség pártja, bár nekik eltörölték az 5%-os parlamenti küszöböt, mégse képesek igazán a kisebbség érdekeinek védelmére, szemben a tartományi kisebbséggel, mint például a bajorok vagy szászok.”13 Így az ott élő kisebbség megmaradása jóval kérdésesebb, asszimilációja pedig erősebb, ami valószínűsíti a német és dán fríz kisebbség eltűnését. 

II. Nyelvi Jogok

II. 1. Bevezető

Hollandiában, Romániához hasonlóan, létezik egy kisebbségi nyelv, a fríz, amelyet az ország északi részén, Frízországban beszél egy majd félmillió fős autonóm kisebbség. A fríz nyelv a holland nyelvtől eltérő, önálló nyelv, amely nagyon közel áll a régi angol nyelvhez. Hollandiában 440 ezer ember beszél frízül, ebből 350 ezer anyanyelvének tekinti. Hollandián belül tehát a fríz nyelvet az összlakosság közel 3 százaléka ismeri, anyanyelvként körülbelül 2 százaléka használja. Frízországban a lakosság 95 százaléka ért frízül.

II. 2. A fríz nyelv használatának jogi kerete

Hollandia 1998-ban ratifikálta az Európai Regionális Nyelvek Kartáját (amit Románia 2008-ban). A fríz nyelvet elsősorban Frízországban, de a jog szerint egész Hollandiában hivatalos nyelvként lehet használni. Hollandiában a fríz nyelvhasználatot nem kötötték adminisztratív százalékhoz, mint például Erdélyben, ahol csak azokon a településeken használható a magyar nyelv, ahol a lakosság meghaladja a 20 százalékos arányt. Sajnos Hollandiában is volt példa arra, hogy a kisebbségi nyelvet nagyon korlátozták. Így például 1948-ban a holland hatóságok rendkívül megalázó módon fríz parasztokat büntettek meg, mert a tejes kannájukra frízül írták fel azt, hogy molke (tej), és nem hollandul (melk). A hatóságok azzal indokolták az, hogy a hatályos kormányrendelet szerint nem lehet a fríz elnevezést használni. Még sok fríz emlékezhet az 1951 előtti időkre, az úgynevezett gumibot-péntekre (kneppelfreed), amikor a rendőrség kemény fellépéssel oszlatta fel azt a tüntető tömeget, amely a fríz nyelvnek a bírósági tárgyalásokon való hivatalos használatát követelte.

II. 3. A fríz nyelv használata az oktatásban

Frízországban a fríz nyelv oktatása minden általános- és középiskolás számára kötelező. Jóllehet a lakosságnak csak az 54 százaléka fríz anyanyelvű, minden frízországi lakos érti a fríz nyelvet. Frízországban most indították be a háromnyelvű általános és középiskolákat, amelyekben fríz, holland és angol nyelven oktatnak. Minden hivatalos oktatásügyi szerv azt hangsúlyozza, hogy az anyanyelven való oktatás az érvényesülés alapfeltétele. Több tudományos vizsgálat bizonyítja, hogy azok a gyerekek, akik az anyanyelvükön tanulnak, jobban érvényesülnek, és ugyanolyan jól megtanulnak hollandul vagy angolul, mint a holland nyelvterületen elő diákok, sőt jobban és gyorsabban tanulnak meg angolul beszélni. Sajnos mind a mai napig nem sikerült véglegesen leszámolni azzal a rendkívül ártalmas tévhittel, hogy a gyerek jobban érvényesül, ha a többségi társadalom nyelvén tanul, és nem az anyanyelvén.

II. 4. A fríz nyelv használata a kereskedelemben

Frízországban több cég is a fríz nyelvet használja a kereskedelemben. Természetesen nincs semmilyen törvény vagy bármilyen jellegű nyomás azokon, akik kizárólag a fríz nyelvet használják holland feliratok nélkül. Sőt, ezt ráadásul állami támogatásban részesítik. Az AFUK (Fríz Nyelv Alapítvány) ingyen oszt szét olyan matricákat, amelyekkel jelezni lehet a vásárlóknak, hogy frízül is lehet beszélni.

II. 5. A fríz nyelv használata a közigazgatásban

Napjainkban Frízországban már a községek dönthetik el, hogy a fríz feliratok mellé holland nyelvű táblákat is elhelyezzenek-e? Néhány településen már csak fríz nyelvű helységnév táblákkal és utcanevekkel lehet találkozni. Ha a kétnyelvű táblák mellett döntenek, akkor a fríz nyelvű tábla kerül az első sorba, a holland pedig a másodikba. A polgármesteri hivatalokban és a frízországi megyeszékházán a hivatal elnevezését tartalmazó táblák fríz nyelvűek. A frízországi közigazgatási állások meghirdetésénél a fríz nyelv ismerete vagy a fríz nyelvhez való pozitív viszonyulás alapfeltételnek számít. Frízországban minden új lakos ingyenes fríz nyelvtanfolyamon vehet részt ajándékként. A frízországi hatóságok ezzel akarják ösztönözni az embereket, hogy tanuljanak frízül. Több kampányt finanszíroznak állami és európai forrásból, amelyek arra buzdítják az embereket, hogy beszéljenek frízül a munkahelyükön vagy a hivatalban. Természetesen a szülőket is arra szólítják fel, hogy gondoskodjanak a fríz anyanyelv ápolásáról. Ez érvényes azokra a településekre is, ahol a frízek aránya nagyon kicsi (10 százalék vagy annál kisebb). Ezen kívül a fríz települések egy része kizárólag fríz nyelven kommunikál a megyével. A közintézmények neve általában csak fríz nyelvű, mint például a wetterskip (megyei vízügyi hatóság). A holland nyelvű elnevezésüket hivatalosan nem kell használni. Azok, akik bizonyítani tudják, hogy Frízországból származnak, a hollandosított nevüket fríz eredetire változtathatják vissza. Így például Zuidemából Sudema lesz vagy Roodbergen – Readbergen.

II. 6. A fríz nyelv használata a bíróságokon

A fríz hivatalos nyelv Hollandiában. A bíróságokon a jegyzőkönyvtől az ítéletig minden fríz nyelven készülhet el. Amennyiben céget vagy társulatot akarunk alapítani, akkor azt fríz nyelven is megtehetjük. Minden közjegyzői szerződést, lehet az egyszerű házvásárlás vagy végrendelet, fríz nyelven lehet kiállítani, anélkül, hogy a hivatalos fríz nyelvű szöveget holland nyelvű fordítással kelljen párosítani. A ljouwerti bíróság adatai szerint a bíróság alkalmazottainak 53 százaléka aktívan beszél frízül, 46 százaléka pedig érti a fríz nyelvet. A fennmaradó 1 százalék furcsa kivétel, mivel a bíróság álláshirdetéseiben kötelező elvárás a fríz nyelv alapismerete.

II. 7. A fríz nyelv használata a médiában

Hollandiában a hivatalos holland közmédiában az Omrop Fryslan fríz médiacsoport fríz nyelven sugároz tévé- és rádióműsorokat. Több újságban jelennek meg fríz nyelvű cikkek. Hollandiában a fríz nyelvű könyvek és fríz nyelvű kiadványok állami támogatásban részesülnek. Alkalmanként előfordul, hogy egy-egy híres holland énekes veszi a fáradságot, hogy valamelyik slágeréból fríz változatot készítsen, mint ahogy Guus Meeuwis tette, amikor Ljouwertben az egyik legsikeresebb slágerét frízül énekelte („It is in Nacht”). A fríz kiejtés megtanulása egy holland anyanyelvű ember számára komoly feladatot jelenthet.

II. 8. Beszéljen frízül kampány

A fríz nyelvet kampányokkal is próbálják népszerűsíteni. 1980-ig visszaszorították, és csak nagyon korlátozott feltételek mellett lehetett hivatalos nyelvként használni. Napjainkban megyei, országos és európai szinten léteznek források a fríz nyelv használatara. Minden frízországi politikai irányvonal a fríz nyelv védelmét és kizárólagos használatát az Európai Regionális Nyelvek Kartájában megfogalmazott jogokra és előírásokra alapozza.

II. 9. Hivatalos nyelv, korlátozó feltételek nélkül

Sajnos még Hollandiában is vannak tisztázatlan apróságok, annak ellenére, hogy a fríz is a Holland Királyságnak hivatalos nyelve. Előfordul, hogy Frízországon kívül a nyelvi jogok érvényesítése gyakorlati akadályokba ütközhet. Az Európai Regionális Nyelvek Kartája csak
Frízországra vonatkozik, viszont a fríz nyelv egész Hollandia területén hivatalos nyelv. Előfordul, hogy nem figyelnek a fríz nyelvi jogokra, így például a holland útlevélen és jogosítványon még nem szerepelnek fríz nyelvű feliratok. Fríz érdekvédelmi társulatok azt szorgalmazzák, hogy ezeket a diszkriminatív megnyilvánulásokat szüntessék meg.

II. 10. A fríz nyelv használatára vonatkozó irányvonal

Több fríz település elfogadta azt a politikai irányvonalat, amely a következőkre vonatkozik:
– csak fríz nyelvű táblák elhelyezése a polgármesteri hivatalon,
– kizárólag fríz nyelven meghirdetett állások,
– a fríz községek egymás közötti kommunikációja kizárólag fríz nyelven történjen,
– új utcanevek kizárólag fríz nyelven állíthatóak,
– a polgármesteri hivatal fríz nyelven kommunikál a polgárok felé,
– minél többet kell fríz nyelven publikálni,
– a tanács kizárólag fríz nyelven készíti a jegyzőkönyveit.
A holland törvény biztosítja azt a jogot, hogy az, aki nem beszél frízül, holland nyelven is értesülhessen a tanács döntéseiről. Ezt a jogot egy holland anyanyelvű ember úgy érvényesítheti, hogy holland fordítást készíttet. Amennyiben a szóban forgó holland anyanyelvű állampolgár személyesen érintett valamilyen ügyben, akkor a fordításért nem kell fizetnie.

II. 11. További nyelvvédelmi javaslatok

Az európai regionális nyelvek tanácskozó testülete felhívta a holland kormány figyelmét, hogy ha a kormány a holland alkotmányba belefoglalja azt, hogy a holland Hollandiában hivatalos nyelv, akkor a fríz nyelvet is bele kell foglalnia. Ez a téma úgy került napirendre, hogy holland politikusok felvetették annak a lehetőségét, hogy a holland alkotmányba belefoglalják azt, hogy Hollandiának mi a hivatalos nyelve. Erre a frízek testülete azt javasolta, hogy a következő szöveget használják, ha az alkotmány megváltoztatására kerülne sor: Hollandia hivatalos nyelve a holland nyelv, Frízországban emellett a fríz is hivatalos nyelv. Egyébként Finnországban, Szlovéniában, Spanyolországban és Svájcban több hivatalos nyelv létezik az alkotmány szerint.

II. 12. Egyesített Európa

Hollandiában manapság már teljesen elképzelhetetlen, hogy bármilyen megszorító intézkedéssel vagy közigazgatási törvényekkel korlátozzák a fríz nyelv használatát. Az egyesített és jóléti Európa csak a jogegyenlőségre és a nyelvi jogok tiszteletére épülhet fel. Frízországban már felismerték, hogy több nyelvben több jövő van. Azok, akik kíváncsiak a fríz nyelv alaposabb ismertetésére, itt olvashatják a Szív Nyelve című kiadványt fríz, angol, holland és német nyelven:
http://www.gemeentenenfrysk.nl/upload/files/taalfanithertfrysk.pdf
http://www.gemeentenenfrysk.nl/upload/files/taalfanithertnederlansk.pdf
http://www.gemeentenenfrysk.nl/upload/files/taalfanithertingelsk.pdf
http://www.gemeentenenfrysk.nl/upload/files/taalfanithertdutsk.pdf



Helységnévtábláknál és utcaneveknél egyre több a csak fríznyelvű, ha van Holland nyelvű változat akkor az általában második helyre került.


 

Kneppelfreed-en (16 november 1951 )a rendőrség a kemény fellépéssel oszlatott fel egy tüntető tömeget, amely a fríz nyelvnek a bírósági tárgyalásokon való hivatalos használatáért tüntetett.

A következőkben itt most néhány olyan képet mutatunk be, amely különösen hasznos lehet,
példaként vagy érvként erdélyiek számára.
1. Frízországnak már van saját autójele. 2. A fríz zászló szabadon használható.



3. A fríz nyelv a különféle hivatalokban nem csak a ’felszínen’ egy-egy feliratban nyilvánul meg, mint nálunk, hanem használata valóban átfogó: a hivatalos térképektől, a biztonsági utasításokon át a látogatócéduláig minden kétnyelvű. (Sőt néhány esetben egynyelvű fríz.)






4. Az „ügyintézés” eredménye szintén fríz nyelvű.  Kétnyelvű formában (például  házassági anyakönyvi  kivonat), vagy akár egynyelvű (alapítványt megalapító okirat)







5. Az önkormányzatok aktívan tesznek a fríz nyelv támogatásáért: az újszülöttek olyan információs
csomagot kapnak, amelyben a fríz anyanyelvi oktatásra és nevelésre buzdítják a szülőket. A fríz területekre beköltözők ingyenes fríz nyelvtanfolyamon vehetnek részt.



6. A kisebbségi nyelv használata nem csak a hivatakban, hanem az üzleti életben is elterjedt: fríz nyelvű banki szerződések vannak, fríz hirdetésekkel találkozunk az utcán, a boltokban felhívják a vásárlók figyelmét, hogy használják a fríz nyelvet. Ez Erdélyben is lehetséges lenne.









7. Több civil és állami kezdeményezés létezik a fríz nyelv használatának bátorítására. Ilyen például a sok fiatalt megszólító „Beszélj FRÍZÜL” kampány, amelynek a logója egy csinos női száj, „Beszélj csak frízül, egy csókkal Doutzentől”-felirattal. Doutzen világhírű fríz topmodell, aki ingyen vállalta a szép fríz anyanyelve népszerűsítését.





Videó a frízekről: http://vimeo.com/33851691

Hasznos, a témához kapcsolódó linkek: 

1.Magyar ember jogi alapítvány weboldala http://www.hungarian-human-rights.eu/
2.Frízország hivatlos weboldala. http://www.fryslan.nl http://www.berie.nl
3.A Fríz akadémiaweboldala, hasznos információt tartalmaz a fríz nyelvhasználatról http://www.fa.knaw.nl
4.Mercator, hivatalos többnyelvüség az európai unioban. http://www.mercator-research.eu/
5.Az AFUK a fríz nyelvhasználatát szorgalmazza. http://www.afuk.nl/
6.Weboldal amely sok hasznos információkat tartalmaz a fríz nyelvhasználatról. http://www.hallofryslan.nl
7.A ljouwert biróság weboldala. http://www.rechtspraak.nl/Gerechten/Rechtbanken/Leeuwarden
8. Kneppelfreed http://www.kneppelfreed.nl/
9.Az AFUk Beszélj Frízül kampánya http://www.praatmarfrysk.nl/
10.Fríz oktatásügyi portal http://www.frysk.nl/ http://www.tomke.nl
11.Fríz nyelvhasználat a közígazgatásban. http://www.gemeentenenfrysk.nl
12.Európai egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről.
http://www.echr.coe.int http://conventions.coe.int/Treaty/EN/Treaties/html/177.htm
13.Európai regionális nyelvek kártája fríz tanácskozó testülete. http://konsultatyforgaan.nl
14.Fríz érdekvédelmi társulatok. http://www.fryskebeweging.nl/

Bibliográfia 

I. fejezet:
1. http://www.ejcl.org/64/art64-1.html (2012-04-03)
2. http://www.hungarian-human-rights.eu/Friesland/hu/ (2012-04-03)
3. http://hu.wikipedia.org/wiki/Hollandia (2012-04-03)
4. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fr%C3%ADzek (2012-04-03)
5.http://www.scribd.com/csan%C3%A1d_%C3%81rmos/d/74126318-A-Friz-kisebbseg (2012-04-03)

II. fejezet:
1 http://hu.wikipedia.org/wiki/Hollandia (2012-04-03)
2 http://www.ejcl.org/64/art64-1.html (2012-04-03)
3 http://hu.wikipedia.org/wiki/Hollandia (2012-04-03)
4 http://www.scribd.com/csan%C3%A1d_%C3%81rmos/d/74126318-A-Friz-kisebbseg (2012-04-03) (2.o.)
5 U. o. (6. o.)
6 U. o.
7 http://hu.wikipedia.org/wiki/Fr%C3%ADzek (2012-04-03)
8 http://www.ejcl.org/64/art64-1.html (2012-04-03)
9 http://www.hungarian-human-rights.eu/Friesland/hu/ (2012-04-03) (1. o.)
10 U. o.
11 U. o. (2.o.)
12 http://www.scribd.com/csan%C3%A1d_%C3%81rmos/d/74126318-A-Friz-kisebbseg (2012-04-03) (3. o.)
13 U. o. (5. o.)
14 http://www.hhrf.org/prominoritate/1996/nyar12.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_region%C3%A1lis_vagy_kisebbs%C3%A9gi_nyelvek_eur%C3%B3pai_kart%C3%A1ja