2017. február 3., péntek

Áttekintés egy friss elnöki utasítás végrehajtásáról - azaz mire képes a megfelelési kényszeres adminisztráció egy idegenrendészeti felülvizsgálat során


Az Ameriai Egyesült Államok újonnan megválasztott, 45. elnöke, Donald John Trump, 2017. január 20-án tette le hivatali esküjét. Kampányát, beiktatását és elnöki első hetének ténykedését nagy sajtófigyelem és sok kritika kísérte. Viszont talán egyetlen egy beszéde vagy nyilatkozata sem vert akkora port, mint az úgynevezett bevándorlási utasítása. Szinte még meg sem száradt az érvényesítő aláírás a papíron, az aktív (hiperaktív?) közigazgatás máris lezárt repülőtereket, visszafordított beutazókat és akarva vagy akaratlanul - ezt már nem tudjuk meg - világméretű botrányt okozott. Ne siessünk azonban előre, vessünk egy pillantást a szabályozás szövegére hatályba lépését követő egy hét és egy lépés távolságból.

2017. február 1., szerda

Katalónia a Brexit tükrében

A 2016-os brit népszavazás alapjaiban rengette meg az európai integrációt és a tagállamokat. Kiválásuk demokratikus úton való megszavazásával nem csak az Európai Unióból való kilépésre teremtettek precedenst, hanem a népszavazás, a népakarat erejének következményeit is bemutatták a nyugati demokráciában. Nem meglepő, hogy a Brexit előidézheti a skótok elszakadását az Egyesült Királyságtól, és ha erre is sor kerül, akkor nem biztos, hogy megálljt lehet parancsolni a többi, függetlenedni vágyó kisebbségnek sem, mint például a katalánoknak.

2016. május 31., kedd

Könyvajánló: "21st Century Hungarian Language Survival in Transylvania"

"A diaszpóra és a határon túli magyarság ünnepe" - így aposztrofálta a 2016 május 30-i könyvbemutatót Kocsis Károly, az MTA Földrajztudományi Intézet igazgatója. Némethy Kesserű Judit (New York University) által szerkesztett és a Helena History Press gondozásában 2016-ban megjelent kötetet a szakma jeles képviselői jegyzik: Fazakas Noémi (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem) Kocsis Károly (MTA CSFK Földrajztudományi Intézet) Nádor Orsolya (Károli Gáspár Egyetem) Papp Z. Attila (MTA TK Kisebbségkutató Intézet) Sárosi-Márdirosz Krisztina (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem) Zsemlyei Borbála (Babeș-Bolyai Tudományegyetem).
A kötet elsősorban külföldieknek szól és reális képet kíván alkotni egy olyan kisebbségről, amelynek a létezése sem egyértelmű a tengeren túl. Egyes cikkek azonban túllépnek a szűk értelemben vett Erdély határain és összehasonlító igényű elemzéseket tárnak elénk Közép-Európa más országainak bevonásával.

Könyvajánló: "Nyelvében él..." - Kárpát-medencei nyelvi körkép


2015-ben, a Méry Ratio és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet gondozásában jelent meg Gerencsér Balázs újabb nyelvjogi kutatása. A könyv - alcíme szerint is - egy teljes Kárpát-medencei összehasonlító vertikumban mutatja be a nyolc országban élő kisebbségek (és első sorban a magyar közösség tagjainak) jogait a hivatalos eljárásokban való anyanyelvhasználatra. Ez a kiadvány kiegészített, átdolgozott és újabb fejezetekkel bővített változata a szerrző hasonló címmel, 2009-ben megjelent kötetének.

Kukorelli István előszavában azt írja, hogy „E könyv a téma történeti, összehasonlító és analitikus elemzését adja.Megérthető belőle, hogy ma miért olyan-amilyen a hatályos nyelvhasználati szabályozás. A könyv sok tekintetben forrásértéku, amikor a szomszédos államok alkotmányos vagy törvényi szabályozását elemzi a nyelvhasználat konkrét jogtechnikai háttere fényében. Eckhart Ferenc és Flachbarth Ernő szellemében, saját régiónkban végzi el a szerző ezt az újabb összehasonlítást.

Mit sem ér a legtökéletesebb jogi garanciarendszer, ha az nem hatályosul. A szerző utánajárt a valóságnak, a jogalkalmazás mindennapi gyakorlatának. Évekkel ezelotti, két alkalommal megtett, mintegy összesen 10 000 km-es >>misszionáriusi terepgyakorlatának<< tapasztalatait osztja meg az olvasókkal. 

A jogi környezet és a megvalósult gyakorlat közötti különbség lehangoló, van miért küzdeni.”


A könyv letölthető az alábbi oldalakról:


2016. február 11., csütörtök

Programajánló: koncert a csángók magyar anyanyelvéért

A pesti Jézus Szíve templomban 2016. február 27-én szombaton, 15 órakor jótékonysági hangverseny lesz. Közreműködik: Ötvös Csillaoperaénekes, Hegedüs Valér zongora- és orgonaművész. A koncertet a XII. Kerületi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat szervezi, akik együttműködési megállapodást kötöttek a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesületével. A jótékonysági hangverseny bevételéből a csángó gyerekek kapnak olyan ajándékokat, melyek segítik a magyar nyelv elsajátítását.
forrás: jezusszive.jezsuita.hu

2016. február 5., péntek

Frízföld gazdasága: a megújuló energiaforrások

[A Falchbarth-műhely 2011-től autonómia-kutatásokat folytat. Az alábbi tanulmányt e sorozat részeként közöljük. A fríz gazdasági elemzést készítette: Csaby Sándor.]

2015. október 20., kedd

Útkeresés: menekültek, menedékkérők, migránsok - Konferencia [video]

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézete 2015. szeptember 25-én, a kutatók éjszakája rendezvénysorozat keretében konferenciát tartott bevándorlási témában. Ez a konferencia volt az egyik legelső (mindenesetre a nyilvános rendezvények közül szinte az első), amely a déli határhelyzet legforróbb pillanataiban zajlott. A konferencia videóanyaga itt elérhető.

2015. január 5., hétfő

Beszámoló A “Jogérvényesítés a gyakorlatban Székelyföldtől Délvidékig” c. kisebbségvédelmi konferenciáról

2014. november 27-én rendezte meg a Kisebbségi Jogvédő Intézet a “Jogérvényesítés a gyakorlatban Székelyföldtől Délvidékig” címet viselő konferenciát, mellyel az Intézet a korábbi évekhez hűen a nyelvi jogérvényesítés témakörét tűzte napirendre.

A kisebbségvédelmi tárgyú konferenciának a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Díszterme (II. János Pál pápa terem) adott otthont, ahova az Intézet külön tisztelettel várta előadóit, partnereit, meghívottait, és minden, a téma iránt érdeklődőt, köztük az Egyetem Jogi Karának hallgatóit is.

Dr. Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet Igazgatója megnyitó beszédében kiemelten köszöntötte Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva, korábbi alkotmánybírót, a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány Kuratóriumának elnökét.


Dr. Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet Igazgatója

Dr. Wetzel Tamás, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntő beszédében hangsúlyozta az Intézet jogsegélyszolgálati tevékenységének fontosságát, mely által lehetőség nyílik a határon túli magyarságot ért jogsérelmek elleni hatékony fellépésre, valamint ezen jogsértések jövőbeni visszaszorítására.


Dr. Wetzel Tamás, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár

Dr. Sobor Dávid, ügyvéd, és Römer Ambrus Izabella brassói ügyvéd a nemzeti régiókra vonatkozó polgári kezdeményezés ügyét mutatták be, mivel az Európai Bizottság elutasította a “Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságért” címet viselő polgári kezdeményezés bejegyzését. Az azt benyújtó polgári bizottság nevében Izsák Balázs és Dabis Attila (a bizottság képviselője és helyettese) szeptember 27-én nyújtotta be a keresetet.


Dr. Sobor Dávid, ügyvéd

Kátai Zsuzsanna, (Erdélyi Magyar Néppárt), Kis Júlia, a Jogaink Egyesület ügyvédje, saját kezdeményezésű programjukat mutatták be: “segítségnyújtás a kuláknak bélyegzett székely áldozatoknak a jogérvényesítésben és az ügyintézésben”. Segítséget kívánnak nyújtani olyan erdélyi magyaroknak, akik a 1990/118-as törvényerejű rendelet alapján jogosan megillető havi nyugdíjszerű illetményüket nem kapták meg az államtól, ezért szakmai, jogi tanácsadással járulnak hozzá az érintettek illetményének jogi alapú követeléséhez, bízva abban, hogy csaknem 24 év után anyagi és erkölcsi jóvátételben is részesülnek.

Nagy Tibor, felvidéki ügyvéd előadásában részletesen ismertette a jelenlevőknek Szlovákia történelmi-történeti múltját, egyben a szlovákiai magyarok korábbi és jelenlegi helyzetét, valamint hangsúlyozottan beszélt a szlovák ellentörvény jogi hatásáról, kiemelve az általa képviselt szlovák állampolgárságától megfosztott Gubík László ügyét.



JuDr. Szabó Olga, felvidéki ügyvéd a Benes-dekrétumok ma is érezhető hatását emelte ki, noha a szlovák álláspont szerint a “Benes-dekrétumok és az ehhez kapcsolódó törvények léteznek ugyan, de a joggyakorlatra semmilyen hatásuk nincs”. Ezt cáfolja meg Pat Község ügye. “A németek, árulók, kollaboránsok, magyarok vagyonának kiosztásáról, és gyors szétosztásáról szóló 110/1945. törvény értelmében ezen földeknek a szlovák telepesek birtokában kell maradniuk. Pat Község pert veszített, azonban végigviszi a perújítást, és újabb alkotmánybírósági panaszt nyújt be, hiszen a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságához címzett korábbi panaszukban is rámutattak a helytelen kataszteri területek bejegyzésére, valamint a kárpótlási eljárásra, amely szerint érvényesülhettek volna jogaik az 503/2013. törvény alapján.

Iljasovics Viktor, kárpátaljai ügyvéd egy kimondottan aktuális, napjainkban az egyik leginkább “cikkezett” esemény részleteit is belefűzte a nyelvi jogokról szóló előadásába. Az ukrán-orosz háború kárpátaljai magyarokat érintő hatására helyezte a hangsúlyt, melyben érintette a kialakult válság okait és következményeit, továbbá a kárpátaljai magyar férfiakat érintő, katonaság alóli esetleges felmentés kérdésköreit.

A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat munkatársa, Zsigmond József bemutatta szervezetük hatékony munkáját, melynek során rendszeresen ellenőriznek állami intézményeket, valamint közintézményeket. A megfigyelés alatt folyamatosan és rendszeresen ellenőrizték a magyar nyelv használatát a Kovászna Megyei Törvényszéken, továbbá a helyi közigazgatási szerveket is szemrevételezték (ennek nyomán magyar nyelvre is lefordított okmányokat - születési, anyakönyvi kivonatokat-), valamint vizsgálták az oktatási intézményekben megvalósuló magyar nyelvhasználatot is.

Menyhárt Gabriella, nagyváradi ügyvéd, több sikeres bírósági ügyéről is beszámolt előadásában, nem egy a sajtóban is nagy visszhangot kapott. Az egyik ilyen nagy jelentőségű eset a marosvásárhelyi “banis asszony”, Lakó Péterfi Tündének ügye, melyben pozitív döntés született.
Az ügyvédnő ismertette az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt kezdeményezett bírósági ügyeit is, melyek már iktatára kerültek.

Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom Igazgatója az általuk kezdeményezett és szervezett projekteken keresztül személtette az érdekérvényesítés hatékony, ugyanakkor hosszú folyamatát, a civilek bevonásának jelentőségét és a civil szféra erejét. Érdekérvényesítési kampányokon, jogérvényesítő munkájukon, lobbin, közösségi fórumokon keresztül érnek el a nyelvhasználat szempontjából meghatározó eredményeket, legyen az egy iskolanévadási projekt vagy a kétnyelvű utvanévtáblákért vívott kampány.

Bízunk abban, hogy ehhez a konferenciához hasonlóan a jövőben is számos nyelvi jogi konferencia szervezésére lesz lehetőségünk, ahol teret kívánunk adni a kérdés iránt elhivatott hallgatók, oktatók, szakemberek közötti tapasztalatcserének, közös gondolkodásnak, diskurzusnak kisebbségvédelmi tárgykörben.

dr. Görög Dóra
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Jogi munkatárs

2014. november 27., csütörtök

Programajánló: nemzetiségi önkormányzati rendezvény

M E G H Í V Ó

 

A Budavári Német Nemzetiségi Önkormányzat –

Ungarndeutsche Selbstverwaltung von Ofenburg

tisztelettel meghívja és szeretettel várja Önt,

hozzátartozóját és barátait

 

EDELWEISS DALOSKÖNYV

 

bemutatójára

 

2014. November 30-án (vasárnap)

13:30-kor

 

Helyszín: Hilton Budapest Beauty Salon Anna

1014 Budapest, Hess András tér 1-3.

 

A könyvet megismerhetjük és meghallgathatjuk a szerző,

Zettisch Ferenc előadásában.

 

Közreműködik a Corvin Kórus, Bodnár-Józsa Ildikó vezényletével

 

A könyv tartalmazza a legszebb Duna-menti Kecskédi sváb népdalokat, kottákat, néptörténeti információkat,

három nyelvű (magyar, német, sváb) szótárt és egy CD-t.

 

 További információ: Corjan-Ungai Anna elnökhelyettesnél

Elérhetőség: +36/70-36611-50, saxlehnerfm@gmail.com

2014. november 13., csütörtök

Linkajánló: iskolákveszélyben.ro

Erdélyben
2006 óta folyamatosan csökken a magyar gyermekek száma.
2010-ben először következett be az, hogy a magyar újszülöttek száma
tízezer fő alá esett.
Az elmúlt néhány év 15%-os gyermekszám-csökkenése
a szórványban és a Bánságban hatványozottan jelentkezett.  Az erdélyi
szórványmegyékben mintegy harmadával, a Bánságban 50%-kal esett
vissza rövid időszak alatt a gyermekszám.
Ennek hatására a 2014-es tanévtől kezdődően a magyar tannyelven
beiskolázható gyermekek számának visszaesése miatt komoly kihívások
érik majd az erdélyi magyar oktatási intézményhálózatot.

Ha a romániai magyar közösség nem készül fel tudatosan ezekre a
kihívásokra, a magyar nyelvű iskolák, oktatási helyszínek tömeges felszámolódása egy olyan folyamatot indíthat meg, amely rövid távon
(akár 2020-ig) a szórvány oktatási hálózat szinte teljes ellehetetlenüléséhez vezethet.

Honlapunk célja, hogy:
-        Bemutassa azokat a kritikus pontokat, oktatási helyszíneket ahol a magyar oktatási intézményrendszer fenntartása a 2014-2020
közötti időszakban speciális tennivalókat igényel majd.

-        Közös gondolkodást indítson el arról, hogy mit lehet tenni ezen demográfiai szempontból veszélyeztetett régiók érdekében.

-        Információkat nyújtson a döntéshozók részére, hogy milyen módon lehetne megerősíteni az erdélyi magyar oktatási rendszer
veszélyeztetett pontjait.

A iskolakveszelyben.ro honlap és az Iskolák Veszélyben program a Közpolitikai Elemző Központ akciója, amely a Kisebbségkutató
Intézet és a nyelvijogok.ro kezdeményezésére jött létre. 

További információkat talál: http://www.iskolakveszelyben.ro

2014. november 5., szerda

Könyvajánló: Transylvania Today: Diversity at Risk

Zoltani K. Csaba szerkesztette Transylvania Today: Diversity at Risk című angol nyelvű kötet 2013-ban jelent meg az Osiris kiadónál. A terjedelmes, mintegy 392 oldalas könyv egyszerre szakirodalmi alapmunka és egyszerre ismeretterjesztő kötet. A könyv szerzői nemcsak szakmailag elismert alkotók hanem kiváló ismerői is erdélyi múltjának és jelenének. A kötet nemcsak jó és átlátható szerkesztettsége okán, hanem a végén található részletes tárgymutató segítségével is hasznos kézikönyv minden erdély-kutató számára.

A könyv öt nagy részre tagozódik. Az első rész (Geography and Destiny) Jeszenszky Géza nagyívű történelmi tanulmányával kezdődik. Feldolgozása kerül ebben a részben Erdély demográfiai változásaitól, az utcanév használaton át, katonai temetők megszűnéséig több terület. Talán tárgyát (történelmi elemzés) tekintve ez a legszéleskörűbb része a könyvnek, a többi fejezet sokkal tematikusabb. A második rész (Minoroties) az erdélyi zsidó, szász, roma, csángó és örmény kisebbségekkel foglalkozik. A harmadik rész (State and Church Relations from 1944 to The Present) a román állam és a római katolikus egyház, valamint az Erdélyi református, unitárius és görög katolikus egyházak viszonyait vizsgálja négy szerző tollából. A negyedik rész (Culture Mantained: the means to survival) elsősorban nyelvi jogi és oktatási kérdésekkel foglalkozik. Az utolsó részben (legal issues) a román nemzeti kisebbségek jogi státuszával, kárpótlásokkal, valamint a 21 éves autonómia küzdelemmel találkozhatunk.

2014. október 31., péntek

Programajánló: Roma and Sinti Youth Conference (Call for Applications)

The OSCE/ODIHR Contact Point for Roma and Sinti Issues invites interested individuals to apply for participation in the 2014 Roma and Sinti Youth Conference in Belgrade, Serbia.

Please send your application (motivation letter and a CV) in English to Karolina Mirga atkarolina.mirga@odihr.pl, no later than 9 November 2014. Roma and Sinti youth applicants should demonstrate their local level engagement to promote the inclusion of Roma and Sinti communities, their participation in political and democratic processes, or to address security concerns of Roma and Sinti youth.

2014. március 31., hétfő

Nyári egyetem - ajánló

Partnerintézményeink, a Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet 2014-ben is megrendezi a "Kisebbségvédelem Európában" című nyári egyetemet 2014. július 7 – 12. között kerül megrendezésre Piliscsabán. Részletek a KJI honlapján! 

2014. március 28., péntek

EBLUL, mint információs hálózat (összefoglaló)

2013/2014-es tanévben a nyelvi jogok nemzetközi védelmét vizsgálta a műhely. Balogh Borbála a kutatóműhely keretében dolgozta fel e nemzetközi intézmény működését. 2013 őszi előadásának kivonatát alább közöljük.

Sepsiszentgyörgyi ösztöndíj egyetemistáknak

Rendkívüli ülésen fogadta el Sepsiszentgyörgy önkormányzata a végzős egyetemistáknak juttatandó ösztöndíjról szóló határozattervezetet, hogy még ebben a tanévben megpályázható legyen – indokolta Zsigmond József képviselő, a tervezet kezdeményezője.

A támogatás azoknak a felsőfokú oktatásban végzős diákoknak szól, akik a világ bármely részén tanulnak, de állandó lakhelyük Sepsiszentgyörgyön található, és államvizsga-dolgozatuk, mesterijük záró tanulmánya vagy doktori disszertációjuk témája valamiképp kötődik a városhoz. Az ösztöndíj idén három hónapra szól, egyetemistáknak havi háromszáz, mesterizőknek havi ötszáz, doktoranduszoknak havi ezer lej, és egy diák két kategóriában is megpályázhatja, amennyi­ben például az alapképzésen és a mesterin is utolsó éves hallgató. Az önkormányzat idén 75 ezer lejes alapot különített el e célra, jövő tanévtől az ösztöndíjat már négy hónapra hirdetik meg, és még idén novemberben kiírják, hogy legyen idejük a diákoknak Sepsi­szentgyörgyhöz, a régióhoz köthető dolgozattémát választaniuk. Bár újszerű, és kicsit megkésett a kezdeményezés, máris sok az érdeklődő iránta, Zsigmond József reméli, ha a legtöbb 25 ösztöndíjat nem is tudják idén kiosztani, legalább tízet igen. Az ösztöndíj feltételei tegnap kerültek fel a városháza honlapjára (Sepsi.ro), a pályázatok leadási határideje április 7.

Forrás: 3szek.ro

2014. február 25., kedd

Jogérvényesítés a gyakorlatban - Székelyföldtől Délvidékig

A Flachbarth-műhely is ajánlja az alábbi rendezvényt: 

A Kisebbségi Jogvédő Intézet tisztelettel meghívja Önt és a téma iránt érdeklődő munkatársait a JOGÉRVÉNYESÍTÉS A GYAKORLATBAN- SZÉKELYFÖLDTŐL DÉLVIDÉKIG című rendezvényére.

A rendezvény időpontja: 2014. február 27. (csütörtök), 11 óra
Helyszín: Magyarság Háza (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.)

Részvételi szándékát szíveskedjen az alábbi linken jelezni:
http://kji.hu/hu/content/jogervenyesites-gyakorlatban

Program itt: 

2014. február 24., hétfő

Rendezvények Esterházy Jánosról

Az alábbiakban igyekszünk rögzíteni 2014-től minden olyan rendezvényt, ahol az Esterházy-életmű kerül fókuszba. A lista természetesen folyamatosan bővül.

Eltörölték a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvényt Ukrajnában

Az Ukrajnai eseményeket aggódva figyeljük mi is. Az elmúlt hétvégén megdőlt Janukovics elnök legitimitása, de a változás úgy látszik nemcsak az általános politikai életet érinti, hanem a nemzetiségeket is. Különösen problémás a helyzet, hiszen a "kisebbség" szóra elsősorban az orosz közösségre asszociálnak Ukrajnában, azonban ha a "legnagyobb kisebbséget" érintő döntést hoznak, például a nyelvhasználat terén, az a kisebbeket is érinti. Nyilván sok változás fogja érni még idén az ukrán jogot, azért érdemes a nemzetiségi jogra is figyelni - főleg az orosz relációk miatt. Érdekes cikket írt az Origó (az MTI forrásából) a témában.

2014. február 5., szerda

Nyelvi jogi konferencia

ANYANYELVHASZNÁLAT KÜLHONBAN 
A JOGI LEHETŐSÉGEKTŐL A MEGVALÓSÍTÁSIG 
címmel "Az anyanyelv nemzetközi napja" alkalmából a Kisebbségi Jogvédő Intézet, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Magyarországon élő Nemzetiségek Jogainak Védelmét Ellátó Biztoshelyettes
konferenciát szervez 2014. február 20-21-én a Magyarság Házában (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.)
Részletes program a NPKI honlapján olvasható. 

2014. január 24., péntek

2004-2014

10 év nagy idő.

Éppen ennyi telt el azóta, mikor Kilényi professzor javaslatára, egy doktorandusz vezetésével a karon tanuló határon túli hallgató összefogása céljából létrejött egy kis közösség. Ezt krónikánkban részletesen leírtuk. Azóta jelentősen szélesedett az érdeklődők köre - mára gyakorlatilag bármelyik PPKE-JÁK-on folyó kisebbségkutatás szakmai támogatásával foglalkozunk. Vizsgált témaköreink évről-évre alakulnak, fejlődnek, keresik a kisebbségi jogi kérdésekre az aktuális válaszokat. A 2011-től folyamatos autonómia kutatásokat tavaly kiegészítettük az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatának vizsgálatával, amelynek eredményeit hamarosan itt a blogban is közöljük.

Idén merre? 

Idei terveink között van, hogy a nyelvi jogok és az autonómiák közötti szoros szálakat tovább keressük. Emellett a tavaly előkészített életrajzi adatokból idén névadónknak, Flachbarth Ernőnek a Wikipédián is szeretnénk egy szócikket készíteni, hogy életművét minél szélesebb körben meg tudjuk ismertetni. A tavaszi szemináriumon pedig az erdélyi szászok kerülnek fókuszba.
Tavaly szorosabbra fűztük a szakmai kapcsolatokat a Kisebbségi Jogvédő Intézettel, hiszen nyári egyetemükön is "flachbarthos zászlók" alatt jelentünk meg. Idén egy másik intézményes kapcsolatot szeretnénk tovább fejleszteni: az együttműködésünket a Nemzetpolitikai Kutatóintézettel.

Köszönöm...

...az elmúlt 10 évben a Műhelyhez csatlakozó hallgatók lelkiismeretes munkáját. Visszajelzéseik arra ösztönöznek, hogy ezt a közös munkát folytatni érdemes. Remélem még sok évig (évtizedig?) elmondhatjuk egy-egy tanév fordulóján, amit minden évben hallok, hogy "Flachbarthosnak lenni jó". 

2014. január 8., szerda

Nemzetközi kisebbségvédelem (online irodalmak és nemzetközi szerződések)


A műhelymunkánkhoz szükséges irodalmakat folyamatosan gyűjtjük. Az alábbiakban egy közel sem teljes gyűjtemény található, amely elsősorban irodalom-javaslatokat tartalmaz a nemzetközi kisebbségvédelmi intézményrendszerekhez:

Összegyűjtöttünk Magyarországra vonatkozó olyan nemzetközi szerződéseket, amelyeknek kisebbségvédelmi kihatása van. A linkek a Nemzeti Jogszabálytárban fellelhető ratifikáló jogszabályra mutatnak. (A lista folyamatosan bővül!)

Online Tanulmányok:

Továbbá:
Kovács Péter: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem. Bp. Osiris. 1996.
Kovács Péter: Az Európa Tanács kisebbségvédelmi vonatkozású ellenőrző rendszerének kialakulása és eddigi működésének értékelése, EÖKKI, 6. sz. füzet. 1998.



2013. november 13., szerda

A Feröer-szigetek autonómiája

[A Falchbarth-műhely 2011-től autonómia-kutatásokat folytat. Az alábbi tanulmányt e sorozat részeként közöljük. A feröeri autonómia elemzését készítették: Domokos Bernadett, Lajtos Viktória, Pethő Brigitta.]  

HszinCsiang Ujgur Autonóm Tartomány

[A Falchbarth-műhely 2011-től autonómia-kutatásokat folytat. Az alábbi tanulmányt e sorozat részeként közöljük. Az Ujgur autonómia elemzését készítették: Orosz Melinda, Bíró Eszter, Andriasik Szilvia.]

Korzika autonómiája

[A Falchbarth-műhely 2011-től autonómia-kutatásokat folytat. Az alábbi tanulmányt e sorozat részeként közöljük. A korzikai autonómia elemzését készítették: Bokros Csilla, Rajna Fruzsina.]

A tibeti autonómia

[A Falchbarth-műhely 2011-től autonómia-kutatásokat folytat. Az alábbi tanulmányt e sorozat részeként közöljük. A tibeti autonómia elemzését készítették: Sipos Nikoletta Katalin, Sándor Ágnes, Suhajda Edina, Udvari Dorottya.]

2013. november 8., péntek

Katalónia autonómiája

[A Falchbarth-műhely 2011-től autonómia-kutatásokat folytat. Az alábbi tanulmányt e sorozat részeként közöljük. A Katalán autonómia elemzését készítették: Verpecz Edina, Kaczári Ágnes, Károly Veronika.]

A Man-sziget, mint autonómia

[A Falchbarth-műhely 2011-től autonómia-kutatásokat folytat. Az alábbi tanulmányt e sorozat részeként közöljük. A Man-szigetek autonómiájának elemzését készítették: Berta Henrietta – Fábián Katalin – Lénárt Éva:]

2013. április 9., kedd

AZ AUTONÓMIA, MINT STABILITÁS ÉS MÁRKA


A Ponta-kormány által tervezett új régióbeosztás és Székelyföld
A 2012. december 9-én tartott romániai választások eredményeképpen Victor Ponta a Szociálliberális Unió elnöke került a miniszterelnöki székbe. Ponta jelenleg maga mögött tudhatja a román parlament mindkét házában a képviselők kétharmadának támogatását, ezzel pedig alkotmányozó többségre tett szert. A kormány célkitűzései közé tartozik a megyerendszer átalakítása, a régiós szint megerősítése. Ezzel egy időben, illetve nyilvánvalóan Románia területi átszervezésére készülve erősödtek fel azok a hangok, amelyek a mai Kovászna, Hargita és Maros megye egy részét kitevő történelmi Székelyföld részére, amely lakosságának 74% magyar nemzetiségű, az európai mintákhoz hasonló autonóm státuszt követelnek. Azt, hogy egy kisebbség számára miért fontos az önkormányzás ezen fokának elérése már sokan sokféle szempontból tárgyalták. De vajon egy autonóm terület mit hozhat magának az autonómiát megadó országnak? Jól járhat-e vele az adott ország?

A nagyvilágban egyáltalán nem szokatlan, hogy az egyes államok élnek a területi autonómia intézményével államszervezetük kialakításakor. Ennek lényege, hogy egy olyan aszimmetrikus államszervezet jön létre, amelyben egyes területek - jellemzően azok a területek, ahol valamely kisebbség alkotja a többséget – az ország többi részétől eltérő alkotmányos státusszal rendelkezik, amely jellemzően a többi területhez képest szélesebb önkormányzati jogosítványokat jelent. Ettől teljesen eltérő területszervezési elvek a centralizált egységes állam, valamint a teljesen szimmetrikus föderalizmus – legyen az integráció vagy devolúció útján létrejött - amely minden alkotó egysége, állama ugyanolyan mértékű önkormányzatisággal rendelkezik. Autonóm státuszt jellemzően három úton adnak az országok egyes területeiknek: a) külső beavatkozás, vagy külső nyomás hatására (pl.: Aland-szigetek autonómiája a Népszövetség nyomására, a kurdok lakta térség Irakban); b) a kisebbség fegyveres felkelése hatására (pl.: Észak-Írország vagy Bougainville Pápua Új-Guíneában); c) a demokratikus államok maguk hozzák létre a kisebbségek, egyes régiók jogainak biztosítására (pl.: Grönland, Korzika).[1]

A tapasztalat azt mutatja, hogy egy központosított berendezkedésű országban könnyebb bármilyen fajta aszimmetrikus státuszt létrehozni, mint egy szimmetrikus rendszerben. Ez nem csoda, hiszen ebben az esetben ez kizárólag a központi kormányzattól függ, és nem kell számolnia a regionális kormányzatok, törvényhozó testületek és politikai erők szembenállásával. De egy demokratikus ország miért dönt úgy, hogy valamely területét megkülönbözteti a többitől? Több politikai, gazdasági és praktikus szempont is szerepet játszhat, de mindenekelőtt az ország stabilitását erősíti, ha egyes régiók a többitől eltérő státuszt kapnak.

Először negatív oldalról megközelítve a kérdést. Két fontos érv szokott felmerülni az autonóm státuszok ellen. Egyrészt egyfajta dominó folyamatot indíthat meg, aminek eredményeképpen a többi terület is hasonló státuszt követelhet magának, másrészt pedig az a vélt veszély merül fel, hogy az autonóm státusz egyfajta lépcsőt jelent az ország széteséséhez. A történelmi tapasztalatok egyik félelmet sem látszanak igazolni. Azokban az országokban, ahol egyes területek speciális státuszt élveznek jellemzően nem következett be a dominó folyamat, ami alapvetően a politikai szereplők elhatározásától függ. Sem Franciaországban Korzika speciális státuszának biztosítása után nem indult hasonló folyamat, sem Olaszországban nem célja egyik régiónak sem a Dél-Tirolhoz és Valle D’Aostahoz hasonló jogállás és Finnországban sem akarja egyik régió sem követni az Aland-szigetek példáját. Az egyetlen kivétel talán Spanyolország. Ott az 1978-as alkotmány elfogadásakor a lehető legnagyobb mértékű kompromisszumra törekedtek a politikai erők ezért az alkotmány szintjén nem szabályozták véglegesen az ország területi berendezkedését. A történelmi régiók és nemzetiségek számára biztosítottá vált a speciális státusz, de a többi régió számára is nyitva hagyták ezt a lehetőséget. Ennek megfelelően Katalónia, Baszkföld, Galícia és Andalúzia eltérő státusszal rendelkeztek a rendszerváltást követően, majd a politikai paktumok eredményeképpen minden régió elérte az autonóm közösség szintet és így a kezdetben aszimmetrikus rendszer az évek során szimmetrikussá vált. Ebben az esetben nem volt egyértelmű politikai akarat sem az alkotmányozáskor, sem később az aszimmetrikus államszervezet megtartására.

De azokat a félelmeket sem igazolja a történelem, amelyek az autonóm státusz megadásával az adott ország szétesését vizionálják. A történelem során azon területek közül, amelyek aszimmetrikus, autonóm státuszt élveztek csupán Norvégia vált függetlenné (Svédországon belül 1815-1905 között Norvégia autonóm státuszt élvezett, egészen függetlenségének kikiáltásáig). Ebben a körben két esetet lehet még felhozni. Az egyik Írország, ami viszont 1920-ban egy évvel a függetlenség kikiáltása előtt, tehát túl későn kapott aszimmetrikus státuszt. A másik eset Eritrea, ami Etiópián belül élvezett autonóm státuszt, amit azonban 1962-ben visszavontak tőle és harminc évvel ezután vált független országgá. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a XX. Században az egységes központosított államberendezkedés (Nagy-Britannia 1920-ban), valamint a szimmetrikus föderális rendszer (Jugoszlávia, Csehszlovákia) vezetett legkönnyebben az adott ország széteséséhez.[2] Ezzel szemben pedig annak az országnak a stabilitását, ami például számottevő és egy adott területhez kötődő nemzetiséggel rendelkezik, éppen az aszimmetrikus berendezkedés adja. Ebben az esetben az autonómiával rendelkező területnek egyfelől nem érdeke, hogy másik országhoz tartozzon, hiszen abban elveszti kivételes státuszát, illetve mivel jellemzően kisméretű területekről van szó ezért a függetlenségnél jobb számukra a többségi nemzet által nyújtott háttér. Tipikus példa erre Dél-Tirol, amely bár többségében német nyelvű és korábban Ausztriához tartozott, de egyáltalán nem szeretne Ausztria tízedik bundesland-ja lenni és a függetlenséghez sem fűződik számottevő érdeke.
File:Autonomous areas.svg
A világ azon országai, ahol autonóm státusszal rendelkező területek találhatóak (forrás: www.wikipedia.hu)
Pozitív oldalról megközelítve a kérdést meg kell említeni, hogy a kisebbségi kérdés kezelésére megadott autonóm státusz megfér az egységes politikai nemzet gondolatával is. Erre jellemző példa Spanyolország. A spanyol alkotmány értelmében a szuverenitás letéteményese a spanyol nép összessége, amelybe beleértendő minden nemzetiség (katalán, baszk) is, amelyeknek éppen az alkotmány értelmében biztosított az autonóm státusz és a széles körű önkormányzatiság (igaz ez az évek során ki lett terjesztve az egész országra.) Éppen ez az egy politikai nemzethez tartozás, amely politikai nemzet a szuverenitás kizárólagos letéteményese, a legfőbb akadálya a függetlenségi törekvéseknek és legfőbb garanciája az ország egységének. De például az Egyesült Királyság esetében a többek között Skóciának is biztosított speciális státusz eredménye, hogy a közelgő népszavazáson az előzetes felmérések rendre mindössze 20% körülire mérik a függetlenség támogatottságát. Éppen ezért az akut szeparatista törekvések egyik bevált gyógyírje is lehet a speciális autonóm státusz. Erre jó példa, hogy Irakban a kurd követelések semlegesítésére is az autonóm státuszt alkalmazzák, de a különleges helyzetben lévő transznisztriai terület problémájának egyik megoldási lehetősége lehet a széles körű speciális, autonóm státusz biztosítása.

De az autonóm státusz nemcsak az ország stabilitása szempontjából és a nemzetiségek helyzetének és jogainak biztosítása szempontjából jó. Az autonóm státusz a régió és az adott ország védjegyévé, márkájává válhat. Olyan márkává, ami az egész világon ismerté teheti nemcsak a régiót, de az autonómiát megadó országot is. Dél-Tirol, Aland-szigetek, Quebec, Skócia, Wales mind olyan régiók, amelyek részben speciális státuszuknak köszönhetik ismertségüket. Az ő esetükben az autonómia nemcsak az emberi jogok tiszteletben tartásának, de a gazdasági prosperálásnak is márkájává vált. Az autonómia márkát és a területi önkormányzatiság terén elért eredményeket nemcsak az érintett régiók, de az adott államok is sajátjukként ismertetik, promotálják még nemzetközi szinten is (pl.: turisztika, befektetés ösztönzés, konferenciák, kutatóintézetek, bestpractise-ként bemutatás) amelyre mindkét fél büszkeséggel tekint, és amely maga is példává válhat.

Éppen ezért Székelyföld autonómiája nemcsak az ott élő magyarság érdeke, de Románia stabilitását és nemzetközi presztizsét is erősíti. A román alkotmányozó többségnek tehát óriási felelőssége van abban, hogy Románia érdekeit is szem előtt tartva a tervezett régió átalakítást felhasználva, a sikeres európai minták mentén rendezze Székelyföld státuszát. Tekintettel arra, hogy a tervezett román alkotmánymódosítás által érinteni kívánt területszervezési kérdések szorosan érintik a kutatócsoport kutatási területét, ezért az elkövetkezendő hónapokban kiemelt figyelmet szentelünk a témának.

Farkas Vajk


AUTONOMY AS STABILITY AND BRAND

As a result of the Romanian parliamentary elections on 9th December 2012 Victor Ponta the president of the Social Liberal Union has become the prime minister of Romania. Ponta is supported by the 2/3 of the members of both houses of the Parliament so he has obtained constitutional majority. The restructuring of the county system, the consolidation of the regional level are among the objectives of the Government. At the same time in connection with the territorial restructuring plans we hear more and more frequently opinions concerning a possible autonomy for a part of Covasna, Harghita and Mures, for the historic Székely land in one wordwhere the nationality of 74% of the inhabitants is Hungarian and they claim authority similar to the European models. Many debates have been already made upon the importance of a high level authorityfor a minority but what benefit if any can an autonomous territory offer to the whole country?

It is not unusual in the world that the states choose the institution of territorial autonomy when they establish their state organization. The main point is that they build up an asymmetrical state organization in which the different regions, typically those where a minority is in majority, has a constitutional status different from the rest of the country and it gives them more right to self-determination. Totally other types of territorial organizational principles are the centralized state and the asymmetrical federalism, established even by integration or by devolution when each unit, region or state owns the same level of local authority principle. Typically there are three ways how the states give autonomy for a territory: a., in response to an external pressure or foreign intervention (e.g. the autonomy of Aland Islands thanks to the pressure of the League of Nations, the Kurd area in Iraq) b., thanks to an armed uprising of the minority (e.g. Northern Ireland, Bougainville in Papua New Guinea) c., democratic states (e.g. Greenland, South Tyrol, Corsica).

According to gained experiences it is much easier to establish any kind of asymmetric status in a centralized state than in a symmetric system of government. It is not surprising because in this case the decision depends only on the central government andit doesn’t have to take into consideration the opposition of the local authorities, the legislative body or the political forces. Why is a democratic state willing to distinguish one of its regions from the others? Many reasons can play part in a decision like this but above all when a certain region gets different status than the others it strengthens the stability of the state.

First let’s approach the question from a negative point of view. Usually two important reasons emerge against the autonomous status. Partly it can activate a certain domino process and all the others can claim similar status from the government, partly the putative danger can arise that the independent position can be a step forwards the disintegration of the country. The historic experiences do not seem to prove any of these fears. In those countries where certain regions enjoy special status the domino effect generally hasn’t been realized because it basically depends on the decision of the political forces involved. There was not a process like this neither in France after the special status had been given to Corsica; nor in Italy, not even one of its regions wanted legal status as has South Tyrol and Valle D’Aosta; not even in Finland the regions wanted to follow the lead of the Aland Islands. The only example for the opposite seems to be Spain. In Spain at the adoption of the Constitution in 1978 the politicalforces wanted to achieve the highest degree of compromise possible and they did not fix the territorial system at constitutional level. The historic regions and nationalities possess the special status andthe possibility of it is providedalso for the other regions. In compliance with it Catalonia, The Basque Country, Galicia and Andalusiahad different status after the regime change then as a result of political agreements every region achieved the autonomous community level and therefore the originally asymmetric system has become symmetric during the years.

The fear of the vision thatthe autonomous status of a region leads to the disintegration of the country is also unfounded. In history among the countries withautonomous, asymmetric status only Norway has become independent (it had been having autonomous status within Sweden between 1815 and 1905 till the proclamation of independence). Two cases are known in this field. The first is Ireland, the country that had achieved asymmetric status too late, only 1 year before the proclamation of independence in 1920. The other one is Eritrea which had had autonomous status within Ethiopia, then it was withdrawn in 1962 and became an autonomous country only 30 years later. According to historical experiences in the 20th century the homogeneous centralized political system (Great Britain in 1920) and the symmetric federal system(Yugoslavia, Czechoslovakia) are the easiest to disintegrate whereas the asymmetric status provides stability for a country having considerable number of nationalities twitted to their territory. In this case the autonomous region is not interested in trying to belong to another country as it would lose the special status and mostly its territory is small so the background offered by the majority nation is better than independence. The best example is South Tyrol where mostly German speaking population live and it belonged to Austria in the past but it doesn’t want to be the 10th bunderland of Austria and independence is not in its best interest either.

Approaching the problem from the positive side it must be mentioned that the minority problems and the idea of a homogeneous political nation get on well with each other. This is characteristic of Spain. According to the Spanish constitutionthe people of Spain as a whole has the sovereignty, all the nationalities together (Catalan, Basque), so the constitution insures the autonomous status and the wide range self-determination (later on all the country received these privileges).They belong to one political nation and it is the main obstacle of the independence ambitions and the main guarantee of the unity of the country. The United Kingdom ensured special status to Scotland and in response (according to the predictions for the coming referendum) only 20% of the population would vote for the independence. Special autonomous status can be a cure for the acute separatist ambitions. It was used in Iraq to neutralize the Kurdish claims andthe wide-ranging special status, the guarantee of autonomy could also be an effective solution to the special situation of the Transnistrian territory.


The autonomous status is good for the stability of the country, for the assurance of conditions and rights of nationalities. The autonomous status can become the brand of a region or of a certain county. A brand that makes not only the region but also the authority giving country known all over the world; South Tyrol, Aland Islands, Quebec, Scotland, Wales are regionsknown partly because of their special status and on international level boththe region and the country proudly recognize the acquired results of this well-functioning territorial self-governmental system as their own.

Vajk Farkas


[1] McGarry, John: Assymetrical Federalism and the Plurinational State. Position paper for the 3rd International conference on Federalism, Brussels, 3-5 March 2005.
[2] McGarry i. m.

2013. március 3., vasárnap

Nyári egyetem és szakmai gyakorlat Svájcban






 Március 15-ig lehet jelentkezni a fribourgi Föderalizmus Intézet által szervezett hathetes gyakornoki programra. A program célja, hogy a résztvevők első kézből szerezzenek tapasztalatot a svájci föderális rendszer működéséről. A jelentkezés előzetes feltétele a Föderalizmus Intézet nyári egyetemének elvégzése, amelynek idei kiadására már lehet jelentkezni.




A gyakornoki programról és a jelentkezés feltételeiről az alábbi honlapon lehet többet megtudni:
http://www.unifr.ch/federalism/en/international_centre/continuing_education/internship

A nyári egyetemről (jelentkezési határidő április 7.) bővebb információ az alábbi linken érhető el:
http://www.unifr.ch/federalism/en/international_centre/continuing_education/summeruni